Sebkezelés műtét után
Orvosszakmai szabály szerint csak akkor tekinthető egy műtét sikeresnek, ha a műtéti seb megfelelően és szövődmény-mentesen gyógyul. Következésképpen a legnagyobb kockázat a seb utólagos elfertőződése, ami sajnos még a lehető legnagyobb gondosság mellett sem zárható ki teljesen. A műtét tehát valójában nem a „varrással”, a seb bezárásával végződik, hanem a műtéti seb végleges gyógyulásával. Milyen legyen az otthoni sebápolás?
Jól vagy rosszul gyógyuló műtéti sebek
Általában a műtéti sebek jól gyóhyulnak, hiszen a műtét során a sebész a beavatkozáshoz minimálisan szükséges méretű és alakú vágást ejti oly módon, hogy az minél jobban regenerálódjon. A sebszélek jól illeszkednek, így ún. "összesimításuk" és varrásuk is könnyebb, egyszerűbb. A steril műtéti körülmények miatt a seb tiszta, ritka a szennyeződés, fertőződés, általában nem roncsolódnak a szövetek. A sebellátást pedig a kórházi tartózkodás idején szakszerűen, rendszeresen végzi az ápoló személyzet.
Milyen legyen az otthoni sebápolás?
Az otthoni sebkezelés esetén a legfontosabb a kezelőorvos javaslatait betartani. Érdemes még a műtét előtt tájékozódni a sebgyógyulás folyamatáról, így előre be lehet szerezni az otthoni ápoláshoz szükséges eszközöket.
A műtéti sebek ellátásának lényeges eleme a fedőkötés. Ezt az orvos utasítása szerint kell cserélni, fertőtleníteni. Vigyázzunk arra, hogy a kötést ne érje víz, ne szakadjon el, ne érje bármilyen szennyezés, mivel ez mind-mind fokozhatja a fertőzésveszélyt.
Az elfertőződött seb jellemzője a sebkörnyéki duzzanat, vörösség, fájdalom, gennyedzés. Kísérő tünete lehet a láz, hidegrázás, valamint a rossz közérzet. Ezek észlelésekor okvetlenül fel kell keresni a műtétet végző orvost.
Műtét után - a gyógyulás folyamata
A műtéti sebek gyógyulása normál ütem és állapot mellett általában egy hét alatt lezajlik, amit a varratszedés követ. Ha a sebgyógyulás valamilyen ok miatt károsodik, ún. szeptikus ("vérmérgezéses") állapot jöhet létre. A műtéti seb elfertőződése a környező szövetek roncsolódásával járhat. Felületi műtéti seb esetén ez leginkább a zsírszövetet érinti. Mélyebben fekvő szöveti rétegeket is elérő műtéti sebnél azonban az erek is károsodhatnak, esetenként trombózis alakulhat ki. Ilyen esetekben a sebváladékot a műtéti seb ismételt megnyitása után leszívják ("drenálás"), a sebet kitisztítják, majd újra lezárják. A súlyosabb műtéti sebek ellátását kizárólag orvos végezheti!
Egy rettegett jelenség: a felfekvés
Ha a műtéti seb otthonápolása elhúzódó, a gyakorlatilag azonos testhelyzetben fekvő betegen kialakulhat az akár súlyossá váló felfekvés ("decubitus"). A felfekvés voltaképpen a szövetek elhalását jelenti, amelyet a rájuk nehezedő tartós nyomás hoz létre. Az igazi veszély a felfekvések elfertőződése. Fokozottab a veszély az idős, tartósan ágyhoz kötött, esetleg magatehetetlen betegeknél. Ha előre tudható, hogy a műtét után hosszú a gyógyulás folyamata, érdemes ezt kezelőorvossal megbeszélni.
Társbetegségek és a sebgyógyulás
Egyes betegségek fokozott kockázatot jelentenek a sebgyógyulás szempontjából: így a cukorbetegség, az elhízás, a magas koleszterinszinttel járó érelmeszesedés, bizonyos esetekben a daganatos betegségek, vagy néhány immunológiai kórkép. Cukorbetegség és/vagy érelmeszesedés esetén a fő kockázat az elégtelen keringés, mert nehezíti a sebgyógyulást. Az immunológiai betegségeknél főként a beteg regenerációs képességének hiánya, vagy csökkent volta nehezíti a sebgyógyulást. Ilyen esetekben a kezelőorvos a társbetegségek ismeretében dönt egyéb gyógyszerek, kezelések alkalmazásáról.
Keloidok, sebgyulladás
A sebgyógyulás zavarai (pl. elfertőződés, a seb határain túlnövő, ún. keloidos hegszövet) részben a gondos sebápolással, részben pedig különböző sebfertőtlenítő szerekkel, oldatokkal, speciális kötszerekkel igen jól kezelhető. (Ez különösen fontos lehet a már említett cukorbetegség fennállásakor.) A keloidos heg például különböző eljárásokkal (pl. injekciózás, lézerkezelés, fagyasztás, egyes kenőcsök alkalmazása). Fontos tényező de kevésbé ismert a sebgyógyulás folyamán a megfelelő fényvédelem alkalmazása.
Megjelent az Egészségbarát Magazin 2017. őszi-téli számában
