Szénanátha: tünetek, okok, megelőzés kezelés
Az orvosi néven allergiás rinitisznek nevezett szénanátha tünetei bizonyos mértékig hasonlítanak a közönséges megfázás, nátha tüneteihez. Jellemző az orrfolyás, orr- és szemviszketés, orrdugulás, duzzanat a szem területén, a melléküregek irritációja. A szénanáthát azonban nem vírus okozza, hanem valamilyen környezeti allergén tényező. Lássuk a részleteket!
A szénanátha lényegében allergiás válaszreakció a beltéri vagy kültéri allergénekre, melyek közül leggyakoribbak ismert módon a virágporok, azaz pollenek, a háziporatka, háziállatainkról, főként a kutyáról és macskáról származó állati szőr, a madártoll, vagy kicsiny, lehullott állati bőrdarabok. A szénanátha nemcsak kellemetlen tüneteket okoz a betegnek, de a napi tevékenységre, az életminőségre is negatív hatást gyakorol, az illető kevésbé tud figyelni az iskolában, vagy munkájában. Nézzük, melyek a gyakoribb tünetek és mit tehetünk ellenük!
A szénanátha jellemző tünetei
• Orrdugulás, orrfolyás
• Szemvörösség, szemviszketés, könnyezés (allergiás kötőhártya gyulladás)
• gyakori orrfúvás
• köhögés
• orr- és torokviszketés
• Szemkörnyéki duzzanat, a szemhéj kékes alászínezettsége
• fáradtságérzés
Szezonális tényezők
Gyakori jelenség az évszakhoz kötött szénanátha, ennek is sokféle kiváltó oka, tényezője lehet.
• fák, bokrok, barkások pollenjei (kora tavasszal)
• fűfélék pollenjei (késő tavaszi, nyári időszak)
• parlagfű és üröm pollenje, ősszel
• háziporatka, állati szőr-, bőr- toll-, rovarmaradványok (ezek egész évben előfordulhatnak.)
• Beltéri penész, különféle gombafajok a házban, lakásban (lehet szezonális, és lehet egész évben előforduló egyaránt).
Szénanátha, vagy egyszerű megfázás?
A tünetek hasonlóak lehet, lássuk miben különböznek!
|
Tünetek |
Tünet kialakulása |
A tünet tartama |
|
|
Szénanátha |
Vizes jellegű orrfolyás, szemvörösség, szemviszketés, a beteg nem lázas |
Közvetlenül az allergén hatása után fellép |
Ameddig a beteg kitett az allergén hatásának |
|
Közönséges megfázás |
Vizes, vagy sűrű, tapadós nyákkal bíró orrfolyás, fájdalmak testszerte, hőemelkedés |
A náthavírust követő 1-3 napon belül |
Általában 3-7 nap |
Mikor érdemes orvoshoz fordulni?
• Ha a szénanátha tünetei jelentős mértékben zavarják a hétköznapi tevékenységet, rontják az életminőséget
• Ha a vény nélkül elérhető antiallergiás szerek hatása nem elegendő
• Esetleg egyéb olyan tényező áll fenn, amely tovább rontja az állapotot, pl. orrpolip, gyakori melléküreg-fertőzés, vagy -gyulladás.
Sokan már annyira hozzászoktak a szénanáthás tüneteikhez, hogy fel sem keresik az orvost, hacsak a tünetek nem súlyosbodnak. Gyermekekre is igaz lehet ez az állítás, hogy adaptálódnak a szénanáthás tünetekhez. Az orvost, akár háziorvos, akár gyermekorvos érdemes felkeresni a megfelelő kezelési módszer megtalálásához.
Okok
Szénanátha fennállása esetén a szervezet immunrendszere – az egyébként ártalmatlan – külső tényezőt, pl. a polleneket károsnak, veszélyesnek ismeri fel, és antitesteket kezd termelni ezekkel szemben. Amikor az illető legközelebbi alkalommal találkozik ugyanezzel az anyaggal, legyen az pollen, vagy állati szőr, háziporatka, stb. akkor a korábban képződött antitestek jelzést küldenek az immunrendszernek, amely elválaszt speciális sejtekből adott vegyületeket, mint pl. a hisztamin, és ennek következménye maga a szénanáthára jellemző szem- és/vagy orrtünet.
Kockázatok
Milyen egyéb tényezők növelhetik a szénanátha kialakulásának kockázatát?
• Egyéb allergiák, asztma jelenléte
• Allergiás bőrjelenségek (ekcéma, atópiás dermatitisz)
• Közeli rokon, testvér, aki szintén allergiás, esetleg asztmás beteg
• Olyan munkakörnyezet, ahol gyakori az allergén jelenléte, pl. állati szőr vagy toll a levegőben, háziporatka
• Anyai dohányzás a kisbaba első életéveiben (azonos lakókörnyezetben)
Milyen szövődményei lehetnek a szénanáthának?
• Az életminőség romlása. Számos esetben a tünetek erőssége miatt az illető kieshet a munkából, vagy nem tud bemenni az iskolába, mulasztani kényszerül.
• Alvászavar. A szénanátha tünetei rontják az alvásminőséget is, amely fáradtságérzéshez vezethet, és általában is romlik az illető közérzete.
• Az asztmás tünetek romlása. A szénanátha ronthatja az egyébként febnálló asztmás betegség tüneteit, a köhögést, a ziháló légzést.
• Melléküreg-gyulladás. A szénanátha miatt kialakuló melléküreg-gyulladás, a melléküregek duzzanatával jár, ezt a gyulladást általában (bakteriális) fertőzés is kíséri.
• Fülészeti problémák. A gyermekkori szénanáthás tünetekkel gyakran társulhat középfülgyulladás.
Megelőzés, prevenció
Maga a szénanátha mint kórkép és tünetegyüttes nem megelőzhető. Célszerű szezonális esetben a már ismert allergének (pl. egyes évszakok pollenjeinek) lehetséges kerülése. Amennyiben – az orvos rendelésére – valamilyen antiallergiás gyógyszert kell alkalmazni, azt általában hamarabb kell elkezdeni, mint amikor már fellép az allergiát, a szénánáthás tüneteket kiváltó allergén, akár pollen, akár egyéb tényező, ágens.
Kezelés
Enyhébb esetekben általában elegendő szemcsepp, orrcsepp, vagy orrspray alkalmazása a szem- és orrtünetek mérséklésére. Népszerűek a vény nélkül elérhető ún. „helyi érszűkítő” hatású szem- és orrcseppek, de ezek valójában nem hatnak az allergiás reakcióra, tehát nem számítanak célzott kezelésnek. Vannak olyan szemcseppek, orrsprayk, amelyek antiallergiás gyógyszert tartalmaznak. Ezek sok esetben vény nélkül kaphatóak, célszerű és érdemes a gyógyszerész véleményét kikérni ezek megvétele előtt. Itt fontos tudni, hogy ezek nem ún. rohamoldó szerek, tehát ezeket korábban kell elkezdeni, mint ahogyan az „allergiás szezon” elindul. Súlyosabb szénanáthás tünetek mellett fel kell keresni az orvost. Ha az orvos antiallergiás gyógyszert rendel, esetleg valamilyen szteroid tartalmú helyi kezelést, akkor azt az előírt időtartamig alkalmazni kell.
Forrás: Mayo Clinic, MSD orvosi kézikönyv a családban
