Gyakori nyári probléma: a rovarcsípés
A nyaralás, pihenés kellemetlen kísérői a rovarcsípések. Ha külföldre utazunk, főleg a trópusokra, ezek akár komolyabb problémát is okozhatnak, itthon legtöbbször csak kellemetlenek, nem igazán veszélyesek. Hogyan tudjuk beazonosíítani és hogy kezeljük a csípéseket?
Ha a csípéseket kezelni kell, a hideg vizes hűtés használhatunk gyulladásgátló, vagy antihisztamin hatású krémeket, kenőcsöket, ecsetelőket, a csípést követő viszketés csillapítására. A viszkető bőrfelület vakarását nem könnyű megállnunk, de azért sem tanácsos, mert a körmünkkel felvakarhatjuk a bőrt, és az így keletkező apróbb bőrsérülések elfertőződhetnek. Az viszont már kellemetlen szövődményt jelent.
Szúnyogcsípés
Hazánkban mintegy 40 szúnyogfaj él, ezek közül néhány (az ún. gyötrő szúnyog, ill. a mocsári szúnyog) szívja az emlősök vérét, és nem terjesztenek az emberre nézve bármilyen fertőzést.
A szúnyogcsípés közepe fehéres, tömött tapintatú, ezt környezően vöröses udvar jön létre, hasonló a csalánkiütéshez. Érzékenyebb egyéneken a szúnyogcsípés okozhat következményes csalánkiütést, esetleg hólyagos gyulladást.
A szúnyogcsípés általában erősen viszket, de ez néhány óra alatt, viszonylag gyorsan múlik. Ahogy fentebb írtuk, célszerű nem vakarni, nehogy fertőződjön a kivakart sebhelyes bőr.
Ha kevésnek bizonyul a "házilagos" kezelés, és rosszabbodna a csípést követő sebhely, vagy hegesedik, forduljunk okvetlenül orvoshoz!
Méh- és darázscsípés, -szúrás
E rovarok okozta csípésekről közismert, hogy veszélyesebbek lehetnek, mivel néhány faj csípése mérgező. Másik ismert jelenség, hogy ha a csípés nem is tartalmaz méreganyagot, sokan allergiásak lehetnek a méh- és darázscsípésekre, -szúrásokra. Ez a bizonyos szúrás általában erős, heves fájdalmat okoz, és ezt gyorsan kialakuló élénkvörös színű duzzanat képződése követi.
A duzzanat nem múlik gyorsan, akár több napig is észlelhető. Egyetlen méh- vagy darázsszúrás általában nem okoz „általános”(generál-) tüneteket (ez alól kivétel a méhméregre mutatott allergia). Vigyázat! Ha többszörös csípés (méhraj) és a szervezetbe kerülő nagyobb mennyiségű méreg hat, akkor sajnos jellemző, erősebb tünetek, pl. hasi panasz, görcs, szédülés, ájulás, esetleg hirtelen halál is kialakulhat. Nem egyszerű eldönteni, ilyen esetben mikor elegendő az otthoni elsősegély, mikor kell azonnal orvosi segítséget hívni, igénybe venni. Indokolt esetben azonnal forduljunk orvoshoz!
Ha elérhető az útipatikában, használjunk antihisztamin-, vagy gyulladásgátló krémet, kenőcsöt a viszketés ellen. Ha a méh/darázscsípett személy nem túlérzékeny, és nem tapasztalunk nála gyorsan fellépő, súlyos tüneteket, elegendő lehet a fullánk fent leírt eltávolítása, a seb alkoholos lemosása, a hűtés, és a helyi kezelés.
Pókharapás?
A hazánkban, természetes körülmények között élő pókfajok között nem fordul elő olyan, amelynek „harapása” mérgező hatású lenne. A legkellemetlenebb ami előfordulhat, a kb. 1-2 cm hosszúságú dajkapók harapása. Ezt sokáig, alkalmasint akár hetekig is tartó égő érzés kísérheti a csípés helyén. Viszont jó hír, hogy a dajkapók hazánkban meglehetősen ritka, harapni is csak nősténye szokott, és csak az ivadékok védelmében. A kezelés hasonló itt is, mint a már ismertetett általános rovarcsípés- ellátás. A legbiztosabb módszer a pókok elkerülése lenne, de hát ehhez jól kellene ismernünk élőhelyeiket, várható előfordulásukat.
A rovarcsípések, ahogy már ismertettük, lehetnek mérget tartalmazóak, méregmentesek egyaránt. A különbség abban áll, hogy a méreganyaggal bíró rovarok támadása voltaképpen védekező mechanizmus, ahol a toxin a szúráson át jut a szervezetbe. A nem méreganyaggal bíró rovarok csípése táplálkozásukat támogatja… (ui. vérrel táplálkoznak.)
A rovarméreg fehérjéket, polipeptideket tartalmaz, amelyek erős érhatással bírnak: kitágítják, áteresztővé teszik az ereket. A szúrás helyén vörösség, ödéma, erős, heves fájdalom, és viszketés jelentkezik. Jó esetben, ha nincs veszélyes allergiás reakció, akkor ez a jelenség néhány óra vagy 1-2 nap alatt elmúlik, oldódik. Az igen ritka, halálos végződésű eseteken kívül, súlyos reakciók a megszúrt egyének kb. 0,3-7,5%-ában jönnek létre.
FELTÉTLENÜL INDOKOLT MENTŐT HÍVNI, ha a méh- vagy darázscsípés, -szúrás a száj, vagy orr területére esik, (ui. fennállhat a fulladás veszélye); ha az illetőnél öntudatvesztést észlelünk, kísérő tünetként pedig a bőr sápadtságát, verejtékezést, nyirkosságot, gyors légzést vagy pulzust. Amíg a mentő megérkezik: meg kell próbálni megkeresni a méhet/darazsat, azonosítani, vagy lehetőség szerint megmutatni a kiérkező mentősöknek, az orvosnak. Ha a csípés a szájüregben történt, a beteg eszméletén van, meg kell próbálni jeget szopogattatni az illetővel. Ha rendelkezésre áll, meg kell próbálni csipesszel eltávolítani a méh/darázs fullánkját, majd ha megoldható, alkohollal lemosni a sebet és hűteni.
