Rettegjünk tőle vagy nem szükséges? Néhány őszinte szó a BPH-ról
Orvosi néven benignus prosztata hiperplázia, azaz jóindulatú prosztatamegnagyobbodás. Férfiak körében a leggyakoribb jóindulatú (nem tumoros) elváltozás. Nehezített vizeletürítésről 50 év felett a férfiak 25%-a, 70 év felett 50%-a panaszkodik. A probléma mögött többnyire életkorral járó hormonális változások húzódnak meg.
Diagnosztika és kezelés
A diagnózis a tünetek, panaszok alapján történik, melyet az orvos által a végbélen keresztüli tapintásos vizsgálat során észlelt megnagyobbodott, sima, tömött prosztata egészít ki. A vesefunkció, felülfertőzés és vérvizelés kizárására laborvizsgálat szükséges. A rosszindulatú daganat kizárására PSA (prosztata specifikus antigén) meghatározás történik. Kiegészítő ultrahang vizsgálattal megállapítható a prosztata mérete, ürítés után a hólyagban visszamaradt vizeletmennyiség.
A kezelés a betegség tüneteinek, stádiumának függvénye. Indokolt esetben általában a gyógyszeres kezelés az első lépcső: az ún. alfa-adrenerg-gátlók ellazítják a prosztata és a hólyag izmait, mely megkönnyíti a vizeletürítést. Néhány gyógyszer visszafordíthatja a férfi nemi hormon hatásaként létrejött prosztata megnagyobbodást, így csökken a prosztata mérete, ez segíthet a műtéti beavatkozás késleltetésében. Ezeket kombinációs kezelés formájában, együtt is alkalmazhatják. Ha a gyógyszeres kezelés hatástalan, műtéti megoldás szükséges: leggyakoribb a prosztata húgycsövön keresztüli kimetszése (transzuretrális rezekció, TUR), melynek során az orvos endoszkópot jutta a húgycsőbe. Az endoszkóphoz sebészi eszköszt csatlakoztat és a prosztata egy részét eltávolítja.
Megjelent az Egészségbarát Magazin 2017. őszi-téli számában
