Autoimmun kisszótár
Az autoimmun betegségek "dzsungelében" több mint 100-féle, sok tekintetben egymástól nagyon különböző betegség szerepel. A betegek száma a világon sok millióra tehető. Cikkünkben néhány fontosabb autoimmun betegséget mutatunk be röviden.
ADDISON-KÓR
ritka autoimmun zavar, jellemzően a mellékvese külső rétegének működészavara. E zavar következménye a csökkent kortikoszteroid-hormon termelés. E hormonok fontos szerepet játszanak a szervezet számos folyamatában, pl. a szénhidrát-, fehérje-, és zsír-anyagcserében, a vércukor szint egyensúlyában. A mellékvese emellett szerepet játszik az immunválasz kialakításában is. A kortikoszteroid- hiány vagy csökkent mennyiség klinikai tünetként alacsony vérnyomást, megnövekedett vízkiválasztást eredményez, mely adott esetben súlyos kiszáradáshoz vezethet.
AMYLOIDOSIS
valódi oka nem ismert, a jelenség lényege a szövetekben, szervekben lerakódó abnormális fehérjeképződmények, plakkok megjelenése. Bizonyos szervekben felhalmozódnak a plakkok, így a szervek működése zavart szenved. A tünetek mindig az érintett szervtől függnek, pl. érintett lehet a nyelv, a bélrendszer, a váz- és simaizomzat, idegrendszer, bőr, de a szív, máj, lép és vesék is. Jellemző tünet pl. a szívritmus zavar, fáradtságérzés, kéz/láb zsibbadtség érzése, légzési elégtelenség, rekedtség, ízületi fájdalom.
COELIAKIA
gluténérzékenység, ahol a glutén jelenléte az autoimmun betegség kiváltó oka. Környezeti provokációra alakul ki, jellemzi a vékonybél bolyhainak pusztulása, valamint egyéb, gyomor-bélrendszeren kívüli tünet, társbetegség. A glutén a búzában, rozsban és árpában - tehát e gabonafélék lisztjében, ill. egyéb, gluténnal készülő termékekben is - szerepel. Klinikai tünetei egyediek, jellemző a gyomor-bélrendszeri tünetegyüttes, de más szerveket is érinthet. Egyik betegnél a hasmenés és hasi fájdalom, másiknál az irritáltság, depresszió lehet domináns. A betegség mai körülmények között nem gyógyítható, de jól kezelhető, egyensúlyban tartható.
COLITIS ULCEROSA
a gyulladásos bélbetegségek egyike, ahol a vastag- és végbél falában levő gyulladás kifekélyesedéssel jár. Bármely életkorban előfordulhat, jellemzően 15-30 éves korban alakul ki, családi halmozódást mutat. Legjellemzőbb tünete a hasi fájdalom, a hasmenéses székletben lévő vér vagy genny. Egyéb tünetek: vérszegénység, súlyos fáradtság, súlyvesztés, étvágycsökkenés, végbél vérzés, ízületi fájdalom, gyermekkori növekedészavar. A betegek fele enyhe tüneteket mutat. Számos gyógyszerrel kezelhető, sok betegnél hosszabb tünetmentes időszakok vannak. Egyes esetekben sebészi úton el kell távolítani avastagbél kisebb (érintett) szakaszait.
CHRON-BETEGSÉG
szintén autoimmun, gyulladásos bélbetegség. A bélfal nyálkahártya állandósult gyulladt állapota jellemzi. Főként a vastagbél első szakasza és a végbél közötti területet érinti. Itt is jellemző a görcsös bélfájdalom és a hasmenés, laza széklet. Szemben a Colitis ulcerosa-val, a gyulladt bélszakaszok között ép szöveti területek is vannak. Kezeléséban gyulladásgátlők, antibiotikumok, biológiai terápiás gyógyszerek is helyet kapnak.
CUKORBETEGSÉG (DIABETES) 1-ES TÍPUS
főként gyermekeket és fiatalokat érintő autoimmun típusú zavar. A hasnyálmirigyben pusztulnak az inzulintermelő sejtek, az inzulinhiány miatt a vércukor nem jut be a sejtekbe; a végeredmény a magas vércukorszint és annak következményei. Jellemző tünet a nagy mennyiségű vizelet, a fogyás, szomjúságérzés, fáradtságérzés, száraz, viszkető bőr, lassan gyógyuló sebek. A betegség diagnosztizálásában döntő a vércukor és egyéb faktorok. Az 1-es típusú cukorbetegség nem gyógyítható jelenleg, a betegek élethosszig tartó inzulinkezeléssel jól egyensúlyban tarthatók, a szövődmények kockázata csökken (pl. szemészeti, vesét, idegrendszert érintő zavarok).
HASHIMOTO-BETEGSÉG
krónikus gyulladás, a pajzsmirigy autoimmun eredetű gyulladása. Ennek következtében csökken a pajzsmirigy hormontermelése, lelassul az anyagcsere. Amerikában (USA) a leggyakoribb pajzsmirigy betegség, a nők-férfiak aránya 10:1. Általában 30-50 éves kor között jelentkezik. Tünetei: súlynövekedés, hidegre való érzékenység, bizsergésérzés a kéz és láb területen, fáradtságérzés, hajhullás, nőknéél a termékenység zavarai, koncentrációs problémák. Terhesség esetén fokozott fontosságú a pajzsmirigy horomonszintek ellenőrzése, mert az alacsony hormonszint érintheti a magzati fejlődést. A horomonszintek fogamzóképes nőkön a peteérést is befolyásolják.
MYASTHENIA GRAVIS
a vázizomzat "általános" gyengeségével jellemezhető állapot. Az izmok és az idegek közötti kapcsolat károsodik. jellemző tünetei a szem- és szemhéj mozgások zavara, az arckifejezés változása és a nyelési nehézség. Érinthet egyéb izmokat is. Pihentetésre javulnak, mozgásra romlanak a tünetek. Egyes gyógyszerekkel javítható a vázizomzat gyengesége. Egyes esetekben gyógyszeres kezelés nélkül is beállhat javulás. Fontos az orovos által előírt terápia betartása.
PSORIASIS
pikkelysömör, autoimmun eredetű bőrbetegség, a bőrt, körmöt, ízületeket, esetenként a nyálkahártyát is érinti. Oka részben örökletes, de provokáló faktorok is szerepet játszanak, pl. dohányzás, stressz, egyéb lelki tényezők, elhízás, táplálkozási zavarok és hibák. Legjellemzőbb tünete a bőrfelszínen észlelhető plakkos, elszarusodó elváltozás. A pikkelyes bőr hámlik, az alatta levő terület kisebesedhet, a plakko befertőződhetnek. A betegség nem gyógyítható, számos gyógyszerrel, helyi kezeléssel, újabban biológiai terápiás gyógyszerrekkel kezelhető, a tünetek javíthatóak. A betegség múló jellegű, pontosabban "csendes" és fellángolással járó időszakok váltogatják egymást.
RAYNAUD-KÓR, RAYNAUD-JELENSÉG
a hideg által kiváltott (ill. erős érzelmi hullámzások is okozhatják) érszűkület. Jellemzően a kéz- és lábujjak, vagy a fül és orr területén lévő artériákon mutatkozik. Ha egyéb betegséghez társul, akkor másodlagos, vagy Raynaud-szindróma nevet visel. Általában 30 éves kor felett jelenik meg. Okai lehetnek: az artériák betegségei, az artériás keringés romlását okozó gyógyszerek, arthritis, egyes autoimmun betegségek (pl. scleroderma, Sjögren-szindróma, SLE), túlhasználattal járó károsodás (pl. gépírás, zongorázás, kéziszerszámok alkalmazása), dohányzás, fagyás. Nem gyógyítható, a tünetek javíthatók, életmódi kezelés lehetséges.
RHEUMATOID ARTHRITIS (RA)
az egyik legtipikusabb autoimmun betegség, az ízületek gyulladása, duzzanata, merevsége. Bármely ízületet érinthet, legtöbbször a csukló és kéz ízületeit. Nőknél gyakoribb. Általában középkorúakon jelentkezik, és időskorban egyre gyakoribb a betegség. A lefolyás változó: lehet enyhe, múló jellegű, kiújuló, és lehet súlyos esetben élethosszig tartó. Az RA az ízületeken túl érintheti a szemet, szájüreget, tüdőket. Oka nem ismert, genetikai és környezeti tényezők egyaránt okozzák. Kezelési lehetősége életmódi, gyógyszeres, ritkán sebészi úton történő. A tünetek és a gyulladás mérsékelhetők.
SJÖGREN-SZINDRÓMA
a szájüreg és a szem nem szűnő (extrém) szárazsága a két legjellemzőbb tünet. Egyéb területek is kiszáradhatnak, pl. az orr, a torok, a bőrfelszín. Általában 40 év felett jellemző, és 90%-ban nőkön fordul elő. Gyakori, hogy pl. reumathoid atrhritisszel együttesen jelenetkezik. Az autoimmun folyamat itt a könny- és nyálmirigyeket támadja meg. Érintheti még az ízületeket, a tüdőt, vesét, ereket, emésztőszerveket, idegeket. A vezető tünet a szem- és szájszárazság. Kezelése tüneti, pl. szemcseppek, műnyál alkalmazása, sok folyadék fogyasztása.
SZISZTÉMÁS LUPUS ERYTHEMATOSUS (SLE)
egyik jellemzője az arcon látható "pillangószerű" képlet. A betegség lefolyása lehet enyhe, de súlyos is. A tünetek közé tartozik többek között a láz, feldagat végtagok, mellkasi fájdalom, hajhullás, fekélyek a szájüregben, feldagat nyirokcsomók, állandósult fáradtságérzés, és kiütések. Oka nem tisztázott; genetikai és környezeti tényezők együtthatása. gyakorlatilag minden szervet érinthet, leggyakoribb célpontja a bőr, vesék, a szív. Az estek 90%-ában az ízületeket - a boka-, térd-, ujj- és csuklóízületeket - és izmokat is érinti. A betegek mintegy felénél szívburok gyulladás, mellhártya gyulladás, tüdőgyulladás, súlyos esetben tüdővérzés is felléphet. Kezelésében alapvetőek a szteroidok, de nem ajánlatos az élethosszig tartó folyamatos szteroidkezelés.
SCLEROSIS MULTIPLEX (SM)
idegrendszeri betegség, amely az agyat és a gerincvelőt egyaránt érinti. Alapja az idegeket körülvevő mielinhüvely károsodása. E károsodás lelassítja vagy megszünteti a test szervei közötti "üzenetközlést", így alakulnak ki az SM tünetei. Ezek lehetnek: látászavarok, izomgyengeség, koordinációs- és egyensúly zavarok, zsibbadásérzés, tűszúrásszerű érzés, gondolkodási és memóriazavarok. Oka ismeretlen, autoimmun zavarnak tartják. Nőknél gyakoribb, általában 20-40 éves kor között kezdődnek a tünetek. Egyes esetekben elveszhet az írás- és beszédkészség is, vagy a beteg járása mutat romló tendenciát. Nem gyógyítható, gyógyszerekkel, ill. fizioterápiával és egyéb módszerekkel javíthatók a tünetek.
VASCULITIS
a perifériás erek autoimmun eredetű gyulladása. Oka lehet fertőzés, esetleg gyógyszer mellékhatás, egyéb betegség. Bármely eret, tehát artériát, vénát, hajszálereket egyaránt érinthet. Az érgyulladás érszűkületet okoz, vagy esetenként ún. anurizmát (káros, elvékonyodással járó verőértágulat). Ha az aneurizma felszakad, a szervezetben életet veszélyeztető vérzés alakulhat ki. A vasculitis tünetei: láz, duzzanatok, általános gyengeségérzés. A kezelés célja az érgyulladás csökkentése, általában szteroidokkal kezelik a betegeket.
VIRTILIGO
szerzett festékhiány, a bőrfelületen látható fehéres, világos foltok kialakulása. Sötét-, ill. feketebőrűeken lényegesen jobban észlelhető. Érintheti az arc bőrét is, de testszerte bárhol előadódhat. Oka a bőr festékképző (pigment-) sejtjeinek autoimmun működészavara. Családi halmozódása jellemző. Általában 40 éves kor alatt jelentkezik. Következményes tünete lehet a korai őszülés is. Sötét bőrűeken a szájüreg belseje is mutathat színvesztést. Napozótejek, kozmetikumok javíthatják az aállapotot látványszinten. Kezelésében gyógyszerek, fényterápia, esetleg műtéti beavatkozás szerepelhet. Jelentős mértékben nem javítható az alapállapot.
Megjelent az Egészségbarát magazin 2019. tavaszi számában
Forrás: Maco Clinic, MSD orvosi kézikönyv a családban, Herold: Belgyógyászat
