Napozás, napégés - hasznos tudnivalók, tanácsok
Számos olyan tényező, valós élethelyzet van, amikor különösen érdemes odafigyelnünk, mikor, hogyan napozunk, és melyek azok a körülmények, amikor érdemes – vagy esetleg kötelező – arról legalábbis időszakosan lemondanunk. Lássuk, mi az igazság a napfény, az UV-sugárzás, a napvédelem és egyéb fontos kérdésekben!
Mikor nem szabad a napra menni?
•ha valaki fényérzékennyé tevő gyógyszereket kap/szed (pl. bőrvörösség, ödémásodás, kiütések jelenhetnek meg). Az ilyen gyógyszerszedés befejezése után kb. 1 hétig kerülendő a direkt napsugárzás, mivel a szerek ennyi idő alatt ürülnek ki a szervezetből.
• ha kozmetikumokat alkalmaztunk a bőrön, pl. sminket, bőrpirosítókat, parfümöket. Ezek anyagai a bőr gyulladását, esetleges foltosodását okozhatják. A fényvédő krémek nagyon jók utcai közlekedésnél, de nem a strandra valók napozás idejére.
• sok anyajeggyel bíró személyeknél alapvetően kerülendő a napozás!
• kerti munkák esetén veszélyt jelenthetnek egyes növények, amelyek érintkezést követően fényérzékennyé teszik az illetőt, így a napfény és a növény nedve együttesen kellemetlen kiütéseket okozhat (pl. ricinus, vagy maga a gyep).
• egyes betegségeknél, pl. jellemző módon az autoimmun betegségek, pl. SLE (lupus), herpes stb. A bőrön lévő pigmenthiányok (vitiligo) esetén sem javasolt a napozás! Rozacea esetén a bőrfelületi hajszálérrepedések száma növekszik a napfénytől.
• daganatos betegeknél a kemoterápiás kezelést követően is ellenjavallt a napozás.
• speciális állapotokban: óvatosság ajánlott a napozással terhesség esetén, magas vérnyomásban, időskori szív- és érrendszeri betegségek esetén.
Az UV-sugárzás hatásai
• UV-A (315-400 nm): a földfelszínre eső sugárzás döntő része. A többi UV-sugárzáshoz hasonlóan károsítja a kollagén-rostokat, hozzájárul a bőr öregedéséhez. Károsítja a bőr A-vitamin tartalmát.
• Korábban kevésbé tartották veszélyesnek, de kiderült, hogy közvetve károsítja a DNS-t ún. „reaktív gyökök” létrehozásával, így szerepe lehet a bőrrák kialakulásában. A bőr barnulását ideiglenesen, a melanin bőrfesték oxidálásával idézi elő.
• UV-B (280-315 nm): a Napból érkező sugárzás nagy részét elnyeli az ózonréteg. Jótékony hatású a szervezetre, elősegíti a csontképződést (D-vitamin-képződést). Közvetlenül károsíthatja a DNS-t, így bőrrákot okozhat. A szemet is károsíthatja. A szervezet ez ellen védekezik melanin-pigment termelésével, ami a bőr barnulását eredményezi. A melanin mindkét (UV-A/UV-B) tartományban elnyeli és ártalmatlan hővé alakítja a sugárzást. A napvédő faktor csak az UV-B sugárzás elnyelését mutatja, az UV-A nem okoz barnulást.
• UV-C (100-280 nm): teljesen elnyeli a földi légkör, csak az űrbe kilépőknek kell az UV-C elleni védelmet biztosítani. Baktériumölő hatású, így sterilizálásra használják.
Mi jellemzi az UV, azaz ibolyántúli sugárzást?
Az UV-sugárzás a látható fénynél (400-780 nm) kisebb, a röntgen-sugárzásnál (0,01–100 nm) nagyobb hullámhosszúságú. A 200–400 nanométeres tartományba esik az elektromágneses sugárzás. Az ennél nagyobb frekvenciájú rezgés (vagyis hullámhosszúságban ez alatti) az ibolyántúli, UV-sugárzás.
Bőrtípusok és a napégés, leégés veszélye
Napégés alkalmával a bőr kipirosodik, jellemzően fájdalmas és forró. Az, hogy Ön milyen könnyen ég le napozás vagy szoláriumozás során, függ a bőr színétől, valamint annak egy 1-től 6-ig terjedő skálán meghatározott típusától. A napégés a túlzott napozást követően pár órával alakul ki, a károsodás néhány napig/hétig áll fenn, majd elhalványul. Az intenzív leégést okozó napfényexpozíció miatt nagyobb egyes szövődmények, bőrbetegségek kockázata. A bőr „öregszik”, ráncossá, szárazzá válik, elszarusodik, májfoltok alakulnak ki rajta. Az égéssel járó fájdalom, érzékenység ellenére sem teszi meg mindenki a megfelelő lépéseket, így az ismételt leégésnek tartós bőrkárosodás lehet a következménye. A napégés talaján kialakuló betegségek megfelelő védelem mellett megelőzhetők. Számos házi praktika, kezelés csökkentheti a fájdalmat, gyorsíthatja a bőr regenerálódását. A szemek különösen érzékenyek a Nap UV-sugárzására, szintén le tudnak égni! A napégett szem fáj vagy ég. A test bármely területe – ideértve a fülcimpákat, a fejbőrt és az ajkakat is – le tud égni. A napégés ismert tünetei (kipirosodott és meleg bőr, fájdalom vagy nyomásérzékenység, duzzadás vagy hólyagok) mellett fejfájás, láz és fáradtság is jelentkezhet, amennyiben a test nagy területét érintette.
A leégés tünetei általában a napfénysugárzást követő néhány órában jelentkeznek, de előfordulhat, hogy egy-két napra van szükség ahhoz, hogy teljes mértékben kifejlődjön a károsodás. A fájdalom általában a napozást vagy szoláriumozást követő 6-48 órán belül tetőzik, majd néhány napon belül a szervezet elkezd gyógyulni azáltal, hogy a károsodott bőr felső rétege lehámlik. A hámlás után a bőr még mindig átmenetileg rendellenes színű vagy mintázatú lehet. Az égés súlyosságától függően akár néhány hétre is szükség lehet a teljes regenerálódásig.
Miért ég le a bőrünk?
A napégést a már bemutatott, túlzott UV-sugárzás eredményezi. E sugárzás túl rövid hullámhosszú ahhoz, hogy a szem érzékelje, de bőrreakciókat válthat ki. A szoláriumok szintén UV-sugarat használnak a barnításhoz, ugyanúgy okozhatnak leégést. Fontos, hogy ködös, felhős napon is le lehet égni! Az UV-sugárzás körülbelül 90%-a átjut a felhőkön. Tükröződik a hóról, jégről, homokról, vízről, így ezek is ugyanolyan súlyosan leégethetik a bőrt, mint a napfény. Az UV-fény miatt fokozódik a melanin termelés. A melanin festékanyag (ún. pigment), ez határozza meg a bőr színét. A többletmelanin eredményezi a lebarnulást. A melanin véd a napfénykárosodással szemben, a lebarnulás tehát válaszreakció. Csak egy bizonyos szintig véd: a melanintermelő-képesség mindenkinél más, sok ember nem tud elegendő melanint termelni a megfelelő bőrvédelemhez. Idővel az UV-fény leégéshez, fájdalomhoz, kipirosodáshoz vezet.
Bőrtípus és bőrszín
A világosabb bőrszínű emberek könnyebben leégnek, mint a sötét bőrűek. A bőrgyógyászok a különböző fokú bőrszín-tónust bőrtípusként jelölik. Alább látjuk a bőrtípusok osztályozását. Bőrtípustól függetlenül a napfény energiája mélyen behatol a bőrbe, károsítja a bőrsejtek genetikai állományát. Ez idővel bőrrákhoz, akár melanomához vezethet. 5-ös és 6-os bőrtípus mellett is kialakulhat bőrrák. A lakhely is befolyásoló tényező: napos, vagy magas tengerszint felett élőknél nagyobb a leégési kockázat. A tengerszint feletti magasság növekedésével a napfény erősebb, nagyobb fokú az UV-sugárzás, a bőrkárosodás kockázata.
